Elillant a téli szünidő. Tele volt rohanással, kapkodással a korai előkészületek ellenére. Ez is felgyorsult már. Csak nosztalgia a nyugodt, elmerengős pillanat, de lassan már megszokom ezt a felgyorsult világot. Azért néha jól jönne néhány hosszú, mély lélegzet után pár lelassult pillanat. Jövőre másként kéne a karácsonyt, de nem tervezgetek, mert anélkül is más lesz. Itt a vízválasztó, a varázslatos év... Csak arra kérem Istent, hogy a gyermekeinknek egy jobb világa legyen. És bizakodom, hogy ha engedte megszületni őket, az okkal volt, és feladatuk van ezen a Földön és vigyáz rájuk, hogy ezt végre hajthassák. Nem akarok negatívan a rossz dolgokra gondolni. Jöjjön, aminek jönnie kell. A rosszra úgysem lehet felkészülni! Igazából semmire sem lehet igazán felkészülni. Az ember túl kicsi ehhez! Hát inkább keresem az apró kapaszkodókat, amik alapján bizakodhatom, hogy most nehéz, de lassanként majd jobb lesz. Mindig leülök nagy tervvel és nagy gondolatokkal, hogy majd valami elgondolkodtatót alkotok, azután csak folynak ki a betűk a kezem alól, és valami egészen más születik, mint amit előre elterveztem. Hát ezért fölösleges bárminemű tervezgetés minden téren. Nem jön be... Nekem legalábbis.
Hanga egy igazi szeretetgombóc. Kis vigyorával mindenkit le vesz a lábáról. Talán apránként még a bátyját is. :)
Bende lassan kezdi felfedezni, hogy lehet a húgával is foglalkozni néha. Édespofa. Persze az együttjátszás még odébb van! De már pár napja együtt fürdenek. Nincs vita, van viszont pancsolás. Hanga imádja a vizet. Az sem nagyon zavarja, ha a szemébe megy. Ma valahogy még a haját is megmártotta egy pillanat alatt, míg Bendének segítettem a vetkőzéseben. Visszafordultam és addigra már a feje hátulja csurom víz volt, ő meg csak játszott, mintha mi sem történt volna. És imádja a zenét is. Hogy honnan örökölhette?! ;) Ma hazaértünk este apától, Peti bekapcsolta a tévén az Ákos koncertet, mire Hanga a fotelnak támaszkodva vigyorgott és rázta a fejét, meg bólogatott és integetett is Ákosnak, meg Janicsák Vecának. Igazi érzékeny, muzikális Halak gyerek. Valószínű, hogy a kézügyessége is jó lesz. Már egyedül illesztgeti rá a karikákat a rúdra, meg a macifejet is feltette a tetejére.
Bendi meg néhol méregzsák. Van benne egy jó adag örökség, a türelmetlenség része, meg hogy olyan gyorsan felkapja a vizet, de szerintem a hormonok is sokat nyomnak a latban. Bár Gergely még nyolc évesen is pont ugyanígy hisztizik. Amúgy lehet, hogy egy piperkőc lesz. Szereti az elegáns ruhákat, és minden apró részletet észre vesz. Ma megdicsérte a nyakláncot a nyakamban. "Anya, tetszik nekem rajtad, hogy ez a nyakadban van." Úgyhogy tőle majd bátran kérdezhetem, hogy jól áll-e a rajtam lévő ruha. Gondolom kerek-perec megmondja majd, ha nem jó valami. Hanga is igazi nő, mert minden fényes és nem fényes ékszerre bukik. A múltkor felpróbálta a melltartóm és a bugyimat is a fejére.
Ennyi fért a mai napba. Kimerült az íráskényszer.
Minden kedves olvasgató családtagomnak és nem családtagomnak nagyon boldog 2012-es esztendőt kívánok! Kívánom, hogy legyen ez az év egy jobb, biztonságosabb, barátságosabb, igazabb, de leginkább szeretettelibb élet kezdete!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése