(Próbáltam kicsit aludni, de nem ment. Hanga megint álmodik...)
Pénteken kezdődött este, hogy felment a láza 38,6-ra, így hűtőfördő és egy kúp kíséretében tért nyugovóra. (Hát nyilván, hogy a kúp fenékbenyomós-vége légbuborékosra sikerült gyártáskor, úgyhogy néhány a kukában landolt mindenki örömére :( )
Azután láztalan szombat jött egész estig. 39,2°C. Hűtőfürdő + kúp. Csakhogy nem igazán használt. Azért vasárnap reggelre már csak hőemelkedése volt, de estére megint magas láz. Közben beszereztünk lázcsillapító szirupot és az kísérte a hűtőfürdőt, meg pár óra múlva éjszaka még egy kúp is. Így végül hajnalra sikerült hőemelkedésre csökkenni. A doki persze hétfő délután rendel. Plusz jó volt az egészben, hogy Petykós reggel ment le Debrecenbe és csak kedd este jött meg. Szerencsére anya itt volt épp, így én életembe először Hangával kettesben (meg a vizeletmintával, amit az orvos kért) átautókáztunk Gödöllőre. Persze az orvosnál ezren vártak. Azért a pisit od'adtam nekik, ne én melegítsem. Aztán minden felgyorsult. Pisi pozitív lett, irány a kórház. Azért apát felkaptuk Gödöllőn (aki épp lefolyószerelésben volt - hát szerencsére nem nyakig;)). Közben Hanguc elaludt a kocsiban, így azzal mentünk Kistarcsára, tehát a kórházig is én vezettem.
Jelentem ezáltal jó pár óra vezetésgyakorlás megspórolódott - éljen a költséghatékonyság!
A kórházban viszont visszalassult minden a nagy pörgés ellenére. Még a vizsgálat és friss pisiminta gyűjtés, meg kórisme felvétel egész gyorsan ment. A vérvételre viszont várni kellett kb. fél órát. Na ezt a vérvételt még egy felnőttnek sem kívánom, nemhogy egy csecsemőnek! Mivel Hanga husika, nem találták a vénáit a sok hurka között, úgyhogy találomra szúrt a nővér, aztán turkált a tűvel a karjában! És megismételte a másik kezén is, mert először a dokinéni kötötte az ebet a karóhoz, hogy a labornak nem lesz elég a minta. Mivel azonban azon még annyira sem sikerült eret találni így mégis elég lett a a minta, és a branült sem tudták benne hagyni. Ezzel a horror rész letudva, jött a másfél óra várakozás a laboreredményre. Viszont több szempontból is szerencsénk volt.
1.Mivel nem sikerült a branült benne hagyni, nem vettek fel minket az osztályra, és nem kezdték el azonnal az antibiotikumot nyomatni Hangába.
2.Mivel a gyerekorvosunk is ott dolgozik az osztályon, az ő szava is számított kicsit, így a branülözéssel és az antibiotikum infúzióval hajlandóak voltak várni a laboreredmény megérkezéséig.
3.Mivel még szopik Hanga, így nem halt éhen szegény, mert az, hogy már rég elmúlt uzsi idő és lassan a vacsi is, rajtam kívül senkit nem foglalkoztatott. Tehát míg ott voltam kétszer is szoptattam.
Hál Istennek végülis Hanga minden eredménye negatív lett, csak a vérképén látszott, hogy vírusfertőzése volt. Viszont több kérdés is felmerült bennem.
Az egyik, amin nem először háborodok fel a betegségmeghatározás/"gyógyítás" módja. Nem hiszem el, hogy a 21. században, amikor már lassan a Holdra járhatunk nyaralni, meg mindent robotok vagy gépek készítenek, csinálnak manapság, szóval nem hiszem, hogy ez az egyetlen és legjobb módja egy ember kivizsgálásának és a diagnosztizálásnak, történetesen, hogy vért kell venni. De ha mégis, biztos lenne más lehetőség is, mint tűvel böködve turkálni egy gyerek kezében. Nem az én gyerekem az egyetlen a világon, akinek nem látszódnak az erek a kezén! Azt hiszem az csak töredék, hogy milyenek az orvosok, vagy asszisztensek, meg hogy kiutaznak...Szerintem alapjaiban kéne modernizálni az egész orvoslást, mert ez így nem nevezhető szerintem gyógyításnak, sokkal inkább kísérletezésnek. És ezért, hogy ezt csinálhassák, emberek éveket tanulnak, meg gyakorlatoznak. Tényleg bele lehet sulykolni a gyógyításra elhivatott emberekbe, hogy ez a legjobb és igazi mód?!
A másik sokkal vidámabb: vajon mitől lett a gyerekorvos által vizsgált minta pozitív a kórházi meg negatív? (Egyébként, ha gyorsan megcsináltak volna ők is egy tesztet, vagy várnak a vérvétellel, míg a vizelet laborja meg van, akkor megúsztuk volna a szurkálást!) Bennem két lehetőség merült fel:
- a realista: a nővér mondta, hogy inkább vesz új vizeletmintát, mert pl. a popsikrém is adhat pozitív eredményt! Azért ezt az orvosunk mondhatta volna, és akkor kevésbé rémülök halálra.
- a buddhista: Hanga egy inkarnálódott láma, és képes megváltoztatni a szervezetében zajló dolgokat (, mint vmelyik Karmapáról írja Lama Ole Nydal a Belépés a Gyémánt Útra c. könyvben) :))
Én persze a második verzióra szavazok ;)
Viszont kislányomban biztos, hogy mély nyomot hagytak a történtek, annak ellenére, hogy a vérvétel előtt és után nagyon jó kedélyűen viselte a tortúrát. Hétfő este nehezen aludt el a felborult napirend miatt. Neki ez nagyon fontos.
Aztán éjszaka sokszor felriadt és sírt nagyon. A cumitól még idegesebb lett, csak a cicin vígasztalódott, vagy volt, hogy ott sem. A tegnap éjszakánk már kicsit jobb volt, de mikor este 10-kor megriadt és szoptattam, akkor láttam, hogy nincs is fönn igazán, viszont álmodik nagyon vmit. Néha mosolygott, néha nyöszörgött. Remélem ma már jobb lesz a helyzet! Kicsit kivagyok már az éjszakai műszaktól. Persze szombatra Bende is benáthásodott, ma meg az esti Ventolin már azt hiszem a negyedik volt.Hogy ezt a köhögéses részt sehogy sem tudjuk kikerülni... Ja, egyébként Hanguc a 3 nap lázával le is tudta a dolgot. Se orrfolyás, se köhögés. Ezért is gyanakodott az orvos húgyuti gyulladásra. Kis ügyes! Éljen a szopi meg a vitaminok! (Na meg a nadi és társai;))
Látod... nekem legalább itt normális a doki...kvázi. Antibiotikumot nem ad, de cserébe semmit se. Nyomom a kakukkfüves köptetőt - borzasztó gejl. Fájnak a rekeszizmaim a sok köhögéstől és már aludnék egy jót igazán. Szóval már olyan atom-durva immunrendszerem lesz, hogy ihaj! :) Csak az a baj, h alvás közben még nem tudok tanulni...
VálaszTörlésMinden esetre sok puszi nektek, és kitartás, "Növérke-anyi" !!! :)