Itt az új évben végre jut egy szusszanásnyi időm, mert most januárban nincs suli. Azért beteg gyerek néha van...persze a kettő egyáltalán nem függ össze. Meg jön a nálunk a második karácsony szüli/névnapok képében. Péntekre Bendinek kell az oviba bevinni sütit, szombatra itthonra torta neki azután február 9-re Petykósnak kell gyártani vmit. De addig még vasárnap megyünk Tytoval festegetni Orsihoz! Hurrá! Lesz pár óra szabadságom! :))
Múlt pénteken voltam Petykósék koncertjén, ami igazán jól esett. Nincs túl sok gyereknélküli közös programunk az utóbbi időben. Vasárnap meg kisebb nehézségek legyőzése után sikerült felszerelnünk az emeletes ágy létráját és a felső deszkákat. (Ugyanis az ágyhoz kapott csavarok túl hosszúnak bizonyultak, ezért mind a négyből levágtunk vasfűrésszel. - a konyhaasztal, némi fadarabka és egy pillanatszorító segítségével :D. made by me! - Így persze kettő rövid lett... de megoldottuk volt itthon kicsit hosszabb ellenoldal!) Szóval vasárnap délutántól helyre állt a koedukáció itthon. Bendi felső szint, Hanga alsó szint emeletes ágy, apa+anya egymás mellett franciaágy! És működik azóta is. Igaz, hogy Hanga reggelente jön a kis takarójával (félálomban egy majdnem 2 éves gyerek kimászik az ágyából és átcipeli két kedvenc takaróját két szobával arrébb - mindig ledöbbenek, hogy mennyire önálló és értelmes!) átkecmereg és bebújik a rácsoságyába, míg megcsinálom a tejciét. Ma közénk akartam tenni a nagyágyra, de teljes elutasítás volt a reakció. Ő a rácsos ágyába akart feküdni. :) Tudok jó pár anyukát, aki sírva rimánkodna ilyen gyerekért, minden akaratossága ellenére. ;) A leeséseket eddig még sikerült megúszni, de az első este kb. háromszor keltem fel megnézni, hogy minden rendben van-e. Az anyák már csak ilyenek!
Más.
A mézes-virágos ágyaspálinka nagyon jól sikerült. Két gond van csak vele: 1. Mivel lyukas az üveg szája, így kevésnek bizonyul. 2. Azt hiszem, nem írtam le a receptet - merthogy saját kreálmány. Igazából a méz mennyiségét lenne jó tudni a virágokat tudom.
